ma reggeli mellé egy elég érdekes beszélgetést folytattunk Agával ,de úgy tűnik ez amúgy is a komoly témák hete volt. a miénk két helyről indult, az egyik egy kép ,amit ő látott valahol  elaltatott menhelyes kutyákról...
a másik pedig az én tegnapi "élményem".
a beszélgetés végére megállapítottunk pár dolgot:

az élet nem rózsaszín és habosbabos, és attól, hogy te nem tudsz róla szar dolgok pedig léteznek ,de nem mindegy miként van tálalva.
Sajnos elég cinikus és megkeseredett lettem néhány témakörben

Aki cukimuki kiskutyát akar most és azonnal úgyis tuti lesz, aki kiszolgálja, és bizony irdatlan nagy biznisz van a kutyákban, az eredmény és a végtermék ileltve a kutya életének értéke igencsak harmadlagos ezekben a tranzakciókban.
Sajnos 1 idióta/köcsög/agresszív/véglény elég ahhoz, hogy 5 normálist felülírjon.

ÉS még sok egyéb, az élményemet meg majd alant emesélem ,de elég durva, úgyhogy nem kötelező elolvasni, nehogy ti is úgy bőgjetek a dühtől és a frusztrációtól mint én tegnap.

Ezen kívül a kedvenc Új-Zélandi blogger srácom videói alatt alakult ki mindenféle érdekes vélemény és beszélgetés egy csoport nemzetközi emberrel ,akikben az a közös, hogy egy téren hasonlóan gondolkoznak, hiszen ezért vannak az adott csoportban ,de tényleg a világ minden tájáról, más korú, kultúrájú, neveltetésű emberek vegyes véleménye. Érdekes és kultúrált beszélgetést folytattunk a héten: gyerekvállalásról,  fogyatékosságról, alapvető emberi kapcsolatokról, művészetekeről, konyhaművészetről, evészetről  és még a WCzési szokásokról is.

jövő héttől visszatérünk némi rendes kerékvágásba, már ami a mukaórákat illeti, kicsit fosok tőle, mert az elmúlt 12-13 hétben jól hozzászoktam a 6 órás munkanapokhoz. persze mint tudjuk ez nem egy olyan munka, h a munkaidő végén kiesik a munka a kezemből és usgyi haza, szóval inkább 6.75-t mondanék. A jövő hét szerintem egy kicsit sokkoló lesz, de túléljük, július 3-13ig meg szabira megyek ,addig valahogy kihúzzuk.
Szóval hétfőn és pénteken egész nap a kisrendelőben leszek. A hivatalos terv az, hogy 8.30tól 12.20ig, meg utána 2.40től 6.30ig tart a móka. Szóval elvileg van két óra szabadidőm, hogy hazajöjjek, megpisiltessem a kutyákat, ebédeljek. Ez nem hangzik olyan rosszul, csak oda vissza biztonságosan számoljunk 25, de inkább 30 percet a haza és visszajövetelre egyenként( elég egy kóbor biciklista, vagy földtúrás a hegyi úton hogy tuti 30 körül legyen), szóval kutymóka, majd ebéd. valamelyik kapkodós lesz vélhetően, mert 12:20or tuti nem lépek ki a kapun, viszont 2.40re ott kell lennem.  Engedélyt kértem, most egyenlőre jönnek velem a kutyák, aztán majd meglátjuk hogy fog működni...amíg Aga itt van, lesznek olyan hetek ,amikor rá tudom hagyni az ebeket, mert napközben nem dolgozik. egyenlőre úgy tűnik, h 1 nap lesz csak Pudsey. és 4 hetenként péntek is...majd szólnak.

a rendes munkahelyi melónak-a nagy rendelőben- annyi előnye van, hogy 30 perc ebédszünet tuti lesz ,abból 7 perc alatt odavissza megjárom ki tudom vinni a kutyókat, és van, hogy csak 10:30kor kezdek...

Itt Yeadonban jó időink voltak, némi esővel ,de Hinckleyben 4 nap is felhőszakadás égzengés vihar stb, az egyik volt kolleganőm tengerimalacai szívinfarktust kaptak és elusztultak szerencsétlenek.. :(

a héten az esős napokon rá kellett jönnöm arra, hogy némi eső igen sok extra zajt képes az alapzajokhoz hozzáadni.A  kisrendelő egy főút mellett van, buszok és teheratók mennek el a házak között... néha a gazdikkal megosztani kívánt mondandómat pantomimmel szoktam kiegészíteni ,szoktunk activityzni, főleg, ha mindenkin maszk van, a szó közepén megállunk, megvárjuk, amíg elmegy a busz. Esős időben ehhez hozzájárul még némi extra zaj, ami maitt néha tényleg már ordítanom kellett a gazdikkal, plusz a vizes/bepárásodott szemüvegemen keresztül megpróbálni szájról olvasni! egy élmény :D

Tegnap a 8 héttel ezelőtt megcsászározott franciabulldog kölyköket oltottuk, igazából a tény, hogy mindegyik eljutott eddig a korig maga a csoda, monjuk az egyik kölyök, 1 kg, a legnagyobb meg 2 volt, de az 1 kgs-t kezelgettük már jóideje, mert a gazdik nem voltak toppon a mesterséges táplálásban ,és sokszor a tüdejébe nyomták a tápszert... már azt hittem tök jó időt futottunk, amikor kiderült, hogy a kölyköket már valaki bechippezte, szóval még 10 perc papírmunka. Végül csak sikerült kiadnunk őket, a kint várakozó tömegben meg 2en is felsikkantottak, hogy JÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJDECUKIÚRISTEN MOSTAZONNALAKAROKEGYILYET!
Én az egyikre majdnem ráhörrentem, h "isten ments, meg ne próbáld" de még idejében visszaszívtam.

A Pudsey-i kisrendelő mellett van egy charity shop, a héten kinyitott, úgyhogy jöttek mindenféle népek vásárolni ,vagy csak lomizni. Tegnap volt egy társaság, két cigány nő, jó hangosak voltak, úgyhogy nem volt elég az eső és a közlekedési zaj, még az ő károgásukat is túl keleltt üvöltenem, miközben táncoltam a járdán, hogy meglegyen mindenkitől a két méter. a lomizós néniket nem érdekelte semmi, mentek mint a tank, egyszer az egyik kb 20 centire ment el tőlem. 
Mikor végre sikerült visszamennem a  recepcióra, mondtam a nővérnek, hogy mi van kint.
vannak térfigyelő/biztonsági kameráink, azon szoktuk lesni, hogy hol keressük a kódorgós klienseket- tegnap valaki ránk hagyott egy macskát, és hazament a francba, miután  én a legelején mondtam neki, hogy 10-12 perc, és majd hívjuk- Na mind1, szóval Gabby rápillantott a kamerára, ahol azt láttuk, h az egyik nő szatyra épp az ajtó előtt szakadt széjjel ,és gurult a sok cucc ezerfelé. Gabby faarcal közölte, hogy ja, ez Carmen.  Én meg gondoltam, h akkor lehet, h ez a két nő ilyen helyi híresség, csak én nem vagyok még itt elég ideje. később amikor rákérdeztem, kiderült, hogy nem azt mondta, h Carmen, hanem hogy Karma :D

És aki mosollyal az arcán szeretné befejezni az olvasást, az most hagyja abba, és viszlát a következő bejegyzésben. Akit érdekel, hogy milyen rohadékok tudnak emberek lenni, az olvasson tovább.

Adott egy gazdi, az előző kutyájukat két és fél évesen én altattam el agresszió miatt kb 4 hete. elég szomorú téma volt...tegnap megjelentek az új szerzeményükkel, egy megacuki törpetacskó kutyával. Előző délután hozták el valahonnan jó messziről, mert a nőnek ez a kedvenc kutyafajtája, és tök aranyos volt a hírdetés, meg minden, és szimpatikus az előző gazdi is. Tillynek azért kellett mennie alig két évesen, mert nem jött ki jól a család másik kutyájával, és az állandóan bántotta, legutóbbis amikor összeakaszkodtak a másik kutya ráesett Tillyre, úgyhogy "még egy kicsit biceg azóta, de az állatorvosunk ,akinél voltunk- XY rendelő c utca 90 alatt- azt mondta, hogy még pár nap és rendben lesz, még gyógyszert se írtak fel neki". A kutya űbercuki volt, a nő úgy adta át a saját "ölelő karjaiból", az új gazdi karjába, aki szépen beült vele az autóba, végig babusgatta Tillyt, aki meg bújt rendesen. 
Aztán este  hazaértek ,kiszálltak a kocsiból, letették a kutyát hadd nyújtóztassa ki a lábait a ház előtt a füvön.  És akkor vették észre, hogy valami nem kerek, a kutya nem kicsit biceg, konkrétan alig áll a lábain. Hívták az előző gazdit, aki csak annyit írt vissza smsben, h éjszakai műszakos, dolgozik, nem tudja felvenni ,és a kutya biztos csak elzsibbadt kicsit a hosszú úton...
így jöttek el hozzám, igazából ők is tudták, hogy nagy a baj, de szerették vona tudni, hogy mégis mennyire.  kutyán vadiúj nyakörv, póráz, a gazdi előző nap, amikor útnak indultak, hogy átvegyék, vett ki rá biztosítást, új ágyat, kaját, amit a másik helyén is evett stb..
Sajnos amikor láttam, tudtam, h ennek a sztorinak jó vége nem lesz, a kutya gerinces volt, valósznűleg egy durva porckorongsérv, a hátsó lábai kb annyira működtek ,h meg tudott állni, de  lábai keresztben, rogyadozva, állítólag előző este óta nem is pisilt, és olyan furcsán kakilt, menés közben... a klinikai vizsgálat megállapította, h semmi jó nem várható, a kutyának az alábbi lehetőségei maradtak, miután gazdi előre közölte, h ők most műtétet nem tudnak vállalni, mert és itt mondott egy olyan összeget, h mennyit fizettek ki a kutyáért, h örültem, h maszk van rajtam, mert felfogta az államat....szóval. Opció 1: visszamegy az előző gazdihoz és mostani gazdi megpróbálja visszakapni a pénzét...az előző gazdit természetesen nem lehetett ma utólérni.
Opció2: térdre imához, fájdalomcsillapító, házi gyógytorna, és ha mázlink van....de sajnos nem úgy tűnt, hogy innen javulás lehet, sokkal inkább romlás várható..
A gazdi a 3. opciót választotta, és kérte, hogy altassuk el a kiskutyát.
Aki mindezalatt a beszélgetés alatt az elejével bújva osztotta a puszikat a nővéremnek odabent...
A gazdi kétségbeesésében felhívta az előző rendelőt, ahol kezelték a kutyát, hogy ott ki látta, mit mondott stb. Az adott rendelőben se a nőről ,se a kutyáról-legalábbis ilyen néven nem hallottak, a héten ilyen esetet nem kezeltek, és a kutya chipszáma alapján se sikerült beazonosítani senkit...

Tanulság az nincs, kivéve, h vannak rohadék emberek...
És ezek után ma reggel a facebookon az első dolog ami szembejött a kidobott lebénult tacsi kutya volt...