szabi végét még jól eltöltöttem Aga kiköltözésével( 3 hétre jött, 8ig maradt...), névnapi online bulival, és dió tortával. a másapi ébredezős napot pedig a maradék sövény legyakásával-fél hozzáértő módon-avagy szerintem megmarad, bár sikerült 1-2 lyukat felfedezni...vagy kreálni? vagy a már meglevő lyukat megnagyobbítani...? mind1: kerítés van előtte, szóval tea nem tud szomszédolni
Illetve a gyep "masszírozásával" töltöttem ( a fűnyírómon még mindig nem sikerült megtalálnia  egoptimálisabb beállítást..

hétfőn visszarázódtunk a kerékvágásba, Pudsey, kb senkit nem engedtünk be, kivéve a kettyós border collie-t, akit annak ellenére, h szeret autókat üldözni ,a kedves gazdi az utcafronton várakoztatta 20 percig, mert először is rossz helyre jött az időpontjára, utána meg tuti nem akart lemaradni. Kedves kiskutya úgy felhúzta magát, h amikor sok "mosolygás" után kitépte a kezemből a papírtörlőt és miszlikbe aprította miközben hörögve próbált ránk ugrálni, akkor mondtuk a gazdijának, h itten ma se kennel köhögés oltás se bűzmirigy nyomkodás nem lesz, mert az életösztönünk kicsit erősebb annál.

Kedden a  lehetséges 4 órányi sebészkedésemre valaki sikeresen felvett 2 olyan fogászkodást, amiből csak az elsővel 3 órát tölöttem el, mert 11 fogát kellett kivésni/húzni ,majd az utána keletkezett nagyujjbegynyi lyukat valahogy be is kellett foltozni, h Fifinek lehetőleg ne az orrán jöjjön vissza a kaja. Szóval megcsináltam életem első forgatott ínylebenyes zárását. Fincsi mi?!?! :D A második fogászkodást elkezdtem, kitéptem 3 fogat, sűrű elnézések között átadtam Mareknak, majd elrohantam.  a megmaradt 20 percemben hazajöttem pisiltetni, ide úton egy, visszafelé meg egy másik műzliszelettel az ebédet is letudtam...
tegnap fél nap szerencsére semmi izgi, délután meg elég borús volt, úgyhogy pihentető számítógépes játék meg egy alapos séta volt a program

ma meg  január óta az első igazi szuka ivartalanításom (az itteni legelső napomon összehozott buli inkább volt császár, mint ivartalanítás), aztán Andyt helyettesítettem, és mára is jutott egy zaftos kutyaszáj

a húzkodást 20 perc alatt letudtam, az íny varrogatásom 1 óra volt 
Estére meg beesett egy császár, ait végül Marekék megcsináltak.

a gazdi nem volt a helyzet magaslatán, 3. nekifutásra sikerült kideríteni ,VÉLETLENÜL, hogy a kiskutya, amit behoztak, az még a reggel 9kor pottyantott kiskutya, nem az autóban szülte.... és innentől azért erősen más a leányzó fekvése, mert előtte még beszéltünk oxytocin injekcióról, de végül úgy döntttünk, h a 8 órája semmi szülési tevékenységet nem mutató kutyában vegetáló kiskutyákat lehet jobb lenne kikapni.
az előzetes megbeszéléskor én elmondtam gazdinak, h előbb baba ultrahang, és ha minden OK ,kap szülést segítő injekciót, de amíg szül/tol/vajúdik, szeretném megfigyelés alatt tartani, ha ne adj isten szarul mennek a dolgok ,szóval  gazdi menjen haza és 7kor jöjjön vissza.

20 perc múlva telefonál recepció, hogy gazdi nagyon aggódik, h én miért csak 7kor akarom beadni a kutyának az injekciót és mostazonnal beszélne velem...miköben én próbáltam a kutyát ultrahangozni...
Elmeséltem neki, h ne izguljon, ha végre kitalálom mi van a kutyában belül, akkor utána azonnal kap injekciót. De közben integetett a kollega, h szerinte vágni kéne, úgyhogy megbeszéltük a császárt...
amire nem nagyon volt gazdinak pénze, de végül kiegyeztünk- recepció tudja a dolgát, bár a gazdi 10 perces meséje a kiesett szemű bulldogjáról, amire engedélyeztük a részletfizetést, igazán nem hiányzott az életemből.
És a végén azon gondolkoztam, hogy lehet én ma nem angolul beszéltem a gazdikhoz...

mert a mási kedvencem az a gazdi volt, akinek a kutyáját TEGNAP elütötte egy autó, ma bejelentkeztek 4re Pudseyba, de miután a kutya egész reggel olyan "hát oylan szomorkás, h csak fekszik, meg liheg" illetve "nagyon megnőtt a hasa" extraként bejöttek, én épp 2 operáció között voltam. 3 perc alatt 5 féle képpen igyekeztem kideríteni, h a szegény Fifi vajon pisilt-e a baleset óta, illetve előtte.
"Igen mindig megyünk sétálni reggel" -a baleset délután 2kor történt
"Hát tutibiztos, mert miért ne"
"Ki az a hülye aki nézi a kutyáját, h pisil-e, mert én nem"
"amúgy jól van, csak ma még nem mozdult, meg olyan bicebócán megy"
"Sikít, ha felemelem"- majd felkapta a kutyát, h megmutassa, h "és most meg ekkora a hasa"
Úgyhogy bár legszívesebben  az arcába kiabáltam volna, h Ember bizony  ez egy nagyon fontos információ, mert ha hólyagrepedése van a kutyának, akkor gondban vagyunk, végül annyiban maradtunk, h  akkor én most bekapcsolom az ultrahangot, és kizárjuk, h a fifinek beső vérzése vagy egy eldurrant hólyagja van-e.

szerencsére egyik se volt, bár csórinak a hasa nagyon meg volt zúzódva, szóval szerintem a fájdalomtól nem pisilt...

De úgy engedtem el őket, h "házi feladat, a következő 48 órában mint a sasamadár úgy lesik, h pisil-e Fifi, és ha nem, akkor legkésőbb 6kor az ajtóban állnak..."

nem jöttek...ami minimum 2 opciót feltételez... remélem a jobbik forgatókönyv játszik...

Holnap megint estés leszek, reggel sokáig alszunk, utána meg vár rám a frissen sült fincsi kenyérke a pékségben...

ja tegnap Kírának nagy élménye volt, mert a tavon vitorlások voltak, és ő ilyen madarat még életében nem látott(vagy legalábbis a tavaly októberben megkezdett új életében), és ez a látvány úgy lezsibbasztotta az agyát, h reggelig aludt...